25-30 cm magas bokros növekedésű lágyszárú évelő. A virága nevével ellentétben fehér színű később pirosas árnyalatúvá válik. A név a növény fekete gyökereire utal. Érdekesség, hogy Hippokratész, az ókori neves görög orvos a hunyor gyökerét hánytatásra, idegcsillapítónak és vizelethajtónak használta. Mérgező, ezért ma már nem használják gyógynövényként.

Rendszertani terület.

A laza, tőzeges talajt kedveli. Közepesen öntözzük, 2-3 naponta, mert nem bírja a túlöntözést. Magas páratartalmat igényel, ezért száraz helyen rendszeresen permetezzük a leveleit. Fényigénye közepes, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. Trópusi esőerdők fánlakó növénye. A növény sarjhajtással szaporítható.

A hagymából a nárciszhoz hasonló egyszerű, erős, fehér virág fejlődik. Az üreges szárak 5-8 virágot tartanak. Az Eucharis nemcsak vágott virágként, hanem cserepes növényként is gyönyörű. Cserépben a növény évente akár háromszor is virágozhat, az illata rendkívül kellemes. 1878-ig nem is tudtak az Eucharis létezéséről, mivel nehezen elérhető helyeken nőtt. Egy évtizeddel később már Európa fűtött üvegházaiban virágzott. Az eucharis görög eredetű szó, jelentése ’különösen bájos’.

Az egyik leggyakrabban termesztett orchidea faj, a dél-kelet-ázsiai szigetvilágból származik. Indonézia egyik nemzeti virága. A virágzás hosszan tartó, 2-3 hónap. Számtalan fajtája van. A Phalaenopsis nemzetség nemesítését már 1886-ban elkezdték. Kis körültekintéssel ablakpárkányon is nevelhetők, virágoztathatók. A szükséges páratartalmat aljzatként használt, nedvesen tartott mohával vagy kaviccsal és gyakori permetezéssel biztosíthatjuk.

A kutyatejfélék népes rokonságához tartozását bizonyítja a sebeiből folyó ragacsos tejnedv, amely elzárja a sérülést. Ez a folyadék enyhén mérgező. A bennszülöttek bőr cserzésére és festékanyagként is használták. Megvastagodott törzsének tetején két-három, tenyérnyi levelet hoz. Élénkpiros, ötszirmú virágai a palack tetején jelennek meg. Mogyorónyi barázdált terméseiből a megérett kávészerű magokat messzire ellövi.

Madagaszkártól Indián keresztül Ausztráliáig megtalálható. Több mint 50 fajuk él, amely legtöbbször fán élő, de talajlakók is előfordulnak. Rövid tojásdad szárgumójukon sok hosszú, keskeny bőrnemű levél fejlődik. A levelek hónaljából törnek elő a fürtszerű virágzatok. Nyáron szabadban, télen pedig mérsékelt házban tartandók.

Eredeti hazája Szikkimtől Thaiföldig és Dél-Kínáig terjed. Dísznövényként a parkokba ültetik. Erőteljes növekedésű, rövid idő alatt nagy területet elborít. Örökzöld, kiültetve élőhelyén 30 méternél is magasabbra kúszhat. Virágainak átmérője meghaladhatja a 7 cm-t.